Bemutatkozás
Rólam
Zenepedagógusként nap mint nap tapasztalom, hogy a művészetek, azon belül is a zene által lehet a legközvetlenebbül hatni gyermekeink érzéseire. Emiatt szívből hiszem, hogy kisgyermekkorban óriási teret kell adnunk a zenének – különösképpen az éneklésnek és az azzal való játéknak – hogy biztosítani tudjuk gyermekeink számára a megfelelő érzelmi nevelést. Hiszen az, hogy később milyen felnőttek lesznek, sokszor ezen múlik.
Ez főleg a mai, technika által vezérelt világban kap fontos szerepet, ahol a zene biztos alapot nyújt ahhoz, hogy testben és lélekben is egészséges embereket nevelhessünk. Miért? Mert a zene igazi örömforrás. A zene önkifejezés – kicsiknek és nagyoknak is biztonságos eszköz – szeretetnyelv, amiben könnyen megértjük egymást.
A zene sok mindenre tanít bennünket, éppen ezért tartom személyes küldetésemnek, hogy segítsek már az egészen kicsiknek is kapcsolatba kerülni vele. Hiszem, hogy a művészetek, az éneklés és a zene szeretete fényt ad gyermekeinknek, és célom, hogy a fiatalok ezt az értékes lámpást a mindennapjaikban is megtanulják használni.
De a zene nem csak a kicsiknek szól. Sokoldalúan és örömmel segítek mindenkit, aki zenével fejezi ki magát, akinek az életében a zene jelentheti a megoldást. Legyen szó hétköznapokról vagy különleges alkalmakról, karrierről, hobbiról, várandóságról vagy gyermeknevelésről, a zene lehet az ideális társ utunkon.
„Hiszem, hogy a művészetek, az éneklés és a zene szeretete fényt ad gyermekeinknek a digitális kor, a felgyorsult világ sűrűjében. Célom, hogy a fiatalok ezt az értékes lámpást a mindennapjaikban is megtanulják használni.”
Tanulmányaim
A PTE Művészeti Karának ének-zene szakán 2009 – 2012 között Tillai Aurél Kossuth-díjas, dr. Kamp Salamon és dr. Lakner Tamás Liszt-díjas tanároknál karvezetést, zeneelméletet valamint zenepedagógiát tanultam. 2021-ben művésztanár diplomámat kitűnő minősítéssel, szintén a pécsi egyetemen szereztem meg. Ez idő alatt csatlakoztam a Művészek a Művészetért Szakkollégiumhoz is. Több cikk, kutatás, műhelykonferencia és országos tudományos verseny részese voltam, melyek a generáció váltás, az amatőr kórusmozgalom, a digitális zeneoktatás, a tanári szerep témájához kapcsolódnak.
A tanulás szeretete, a fejlődni vágyás örök motivációm, így 2024-ben a Pécsi Orvostudományi és Művészeti Kar közös képzését is elvégeztem, és diplomás művészetterapeuta lettem. Nagy öröm számomra, hogy a zene gyógyító erejét megismerhettem, és olyan eszközt kaptam a kezembe, mellyel széles körben segíthetek. Legyen szó önismeretről, terápiás munkáról, tanulási nehézségekről, kötődési- kapcsolódási elakadásokról a zene kiváló társunk lehet a gyógyulás, a fejlődés útján.
Még azon szerencsések közé tartozom, akik igazi “kodályi” nevelésben részesülhettek:
családunkban mindennapos volt az éneklés, a zenélés és már óvodásként színvonalas zenei élményeket kaptam. Korai zenei élményeimhez két zenetagozatos iskola kapcsolódott, a kaposvári Kodály Általános Iskola, később pedig a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium. Mindkét intézményben a szakma nagyjaitól tanulhattam: dr. Kerekesné Pytel Anna, Pécsiné Hauk Erika és Kertész Attila Liszt- díjas karnagyok voltak tanáraim, kórusvezetőim. Az Európa hírű pécsi Bartók Béla Leánykarban, Kertész Attila keze alatt töltött évek határozzák meg alapjaiban a kóruszenéről való gondolkodásomat. A két iskola között a Nagyboldgasszony Római Katolikus Iskolában tanultam felsős tagozaton, ahol Szili Zoltán kórusaiban énekelve a szakrális zenével is megismerkedtem. Karnagyaimnak és zeneiskolai, hangszeres tanáraimnak köszönhetem, hogy magam is ezt a pályát választottam.
Vocapella
2016-ban megalapítottam a Vocapella női énekegyüttest, akikkel azóta számos hazai és több nemzetközi hangversenyt adtunk, ezek nagy részét az NKA támogatásával. 2017-ben a KÓTA Aranydiplomáját, majd 2019-ben a KÓTA Fesztiválkórus minősítését kaptunk meg, 2022-ben pedig a Kodály Kórusversenyen ezüst diplomát szereztünk.
Az együttessel a hagyományos hangversenyeken túl több ízben foglalkoztunk Bartók művészetével: felléptünk Kircsi László zeneesztétával közös produkcióban az Ördögkatlan Fesztiválon, közreműködtünk a Sárik Péter Trió jazzkoncertjén a Kodály Központban. A világzene felé nyitva a Golestan együttessel és a Pécsi Vonósokkal szólaltattunk meg a perzsa és magyar népdal ihletésű dalokat. 2018-ban a Golestan együtteshez énekesként, vokalistaként magam is csatlakoztam.
Szolfézs és ének-zene tanári munkáim mellett Pécs városának kulturális életébe is bekapcsolódtam a Zsolnay Negyed, és a Kodály Központ munkatársaként.
Zenepedagógusként hiszem, hogy a zenének, kiváltképp az éneklésnek és az azzal való játéknak kisgyermekkorban nagy teret kell adnunk, hiszen a művészetek által lehet legközvetlenebbül a gyermek érzéseire hatni, az érzelmi nevelését biztosítani. Elmagányosodó társadalmunkban a közösségi tevékenységekre, így a kórusra is nagy szükség van.
Feladatomnak tekintem, hogy megértsem a felnövekvő új generációkat, és a gyorsan változó digitális korban is megtaláljam hozzájuk az utat, kulcsot adva számunkra a zenéhez, művészetekhez. Úgy gondolom, pedagógusként legfőbb célunk az, hogy testben-lélekben egészséges embereket nevelhessünk.
Három gyermekem nevelése közben is ezeket az értékeket tartom szem előtt, a velük töltött idő pedig közelebb visz a mai kor gyermekének megértéséhez.
